A KISVÁRDAI VÁROSI KÖNYVTÁR

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

 

 

1.        A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.1         Tárgyi hatály

A Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MvSz) teljes körűen szabályozza - a jogszabályi és műszaki előírásoknak megfelelően - a Városi Könyvtár (továbbiakban: Könyvtár) működésére vonatkozó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, munkakörülményeket.

Az MvSz az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény és a végrehajtására kiadott MüM, NM, és EüM rendeletek előírásai alapján állapítja meg a munkavállalók (vezetők és beosztottak) jogait és feladatait, kötelezettségeit, az Könyvtár belső munkavédelmi rendjét, a követelményeket és az eljárási szabályokat.

 

1.2         Személyi és területi hatály

Az MvSz kiterjed a Könyvtár összes részlegére, továbbá az Könyvtár területén és munkahelyein foglalkoztatott saját alkalmazottaira, a Könyvtár használókra, a Könyvtár által használt helyiségekre.

1.3         Az MvSz-ben foglaltak megszegésének jogi felelőssége

Az MvSz könyvtári utasítás, ezért megszegése munkajogi következményekkel jár. A szabályszegés súlyától függően a megszegéssel okozott kár megtérítéséért kártérítési, illetve polgári jogi kártérítési eljárást kezdeményezhet az igazgató. Ezeken túl a megszegő személyekkel szemben az illetékes hatóságok szabálysértési eljárást folytathatnak le, illetve büntetőeljárást kezdeményezhetnek.

1.4         Az MvSz közzététele

A szabályzat a Könyvtár hivatalos honlapján kerül közzétételre.

 

2.       A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK HATÁSKÖRÖK

2.1         Az igazgató

a.             Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása az 1993. évi XCIII. Tv. (továbbiakban: Mvt) 2. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítja a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

b.            A Közalkalmazotti Képviselővel egyetértésben kiadja az MvSZ-t. Szükség esetén intézkedik a szabályzat módosításáról.

c.             Dönt a munkabalesetet, illetve foglalkozási megbetegedést szenvedett személyek kártalanításáról a munkavédelmi tevékenység irányítója és a jogtanácsos által beterjesztett javaslat alapján.

d.            Egyéb munkavédelmi irányító és ellenőrző hatáskörét vezetői felelősségének meghagyása mellett a munkavédelmi felelősre ruházza át.

e.             Évente egy alkalommal munkavédelmi bejárást végez a munkavédelmi felelőssel, mely során ellenőrzik az MvSz-ben foglaltak betartását, illetve az egyes részlegekben dolgozó alkalmazottak munkakörülményeit. A bejárást követően értékelést tartanak, melynek eredményét egy a bejáráson tapasztaltakat is tartalmazó jegyzőkönyvben rögzítenek. A jegyzőkönyvnek a feltárt hiányosságok megszüntetésének cselekvési tervét is tartalmaznia kell.

2.2 A munkavédelmi képviselő jogai

a.             A munkavédelmi képviselőnek jogában áll a munkavédelmi és biztonságtechnikai kérdésekben érdemben véleményt nyilvánítani és kapcsolódó pénzügyi és számviteli tevékenységbe betekinteni, a rövid és hosszú távú célok, programok megfogalmazása során a munkavállalókat képviselni.

b.            Jogában áll az előzetesen a felettesével egyeztetett heti egy munkaórát a munkavédelmi képviseletből adódó többlet teendőkre fordítani.

c.             Jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, illetve e célból a választási területén munkaidőben a munkaterületekre belépni.

d.            Jogában áll részt venni a munkabalesetek kivizsgálásában, a munkavédelmi ellenőrzéseken és alkoholszondáztatásokon.

e.             Jogosult a munkája ellátásához szükséges feltételeket, mint a hatályos jogszabályokhoz, szakértői véleményekhez, hatósági, ET és KT határozatokhoz, kollektív és egyéni védőeszközök tanúsítványaihoz való hozzáférést, a munkaidő kedvezményt, a továbbképzéseken való részvétel, a működésükhöz szükséges technikai feltételeket a munkáltatótól számon kérni.

2.2.2        A munkavédelmi képviselő feladatai

a.             Képviselni az alkalmazásban lévő munkavállalók munkavédelmi és biztonságtechnikai jogait.

b.            Részt venni a választási területét érintő munkavédelmi bejárásokon, szemléken.

c.             A megbízást követő egy éven belül a munkáltató által szervezetten egy 16 órás képzésen, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel.

 

3.       SZEMÉLYI FELTÉTELEK

3.1         Az alkalmazás általános munkavédelmi követelményei

a.             A Könyvtárban a munkavállaló csak akkor alkalmazható, ha:

–        a munkafeladat ellátásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik,

–        a munkavégzésre egészségügyi szempontból alkalmas.

b.            A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni:

–        amelyre szakmai és egészségügyi szempontból alkalmas,

–        amelynek biztonságos elvégzésére megfelelően kioktatták,

–        amelynél munkavégzés közben előforduló ártalmakat, veszélyeket, az ellenük való védekezési módokat ismertették vele,

–        amelynél a vészhelyzetkor követendő magatartás szabályaira és a vészhelyzet megszüntetése érdekében végrehajtandó feladatokra megfelelően kioktatták.

3.2         A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata

1.         Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor és fennállása alatt a munkavállalókat a 33/1998. (VI. 24.) NM és az ezt módosító 27/2000. (IX. 30.) és 18/2001. (IV. 28.) EüM rendeletek szerint kell munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra küldeni a 3.1., illetve 3.2. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatvánnyal. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a munkavédelmi képviselő kezdeményezi a munkaköri egészségügyi alkalmasági vizsgálatot az igazgató javaslata alapján.

2.         A további orvosi alkalmassági vizsgálatokra (időszakos, rendkívüli és záró-) a munkavállalót az igazgató köteles elküldeni. Az orvosi vizsgálatokat a fenntartó önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa végzi el.

3.         A vizsgálatra – a igazgató által kitöltött, aláírt és lebélyegzett – „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” megnevezésű nyomtatványt kell a munkavállalónak magával vinnie. A nyomtatványt a gazdasági vezető biztosítja.

4.         Az orvosi vizsgálathoz meg kell adni az adott munkakörre vonatkozó összes körülményt, amely az alkalmasság kérdését befolyásolhatja.

5.         A munkavállalókat az alábbiakban felsorolt esetekben rendkívüli orvosi vizsgálatra kell küldeni:

    1. új technológia bevezetése előtt,
    2. egészségre veszélyes anyag alkalmazásba vétele előtt,
    3. foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíció esetén,
    4. a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén,
    5. ha a munkavállaló munkabalesetet szenvedett és a kivizsgálás megállapítása szerint a baleset bekövetkezte az egészségi állapottal összefüggésbe hozható (pl. a bizonytalan rosszullétek miatt bekövetkezett események).

6.         A rendkívüli időszakos vizsgálat elrendelése külön eseti döntés alapján történik. A döntés meghozatala az igazgató kötelessége.

7.         Az igazgatónak a munkavállalókkal kellő időben, de a vizsgálat elvégzése előtt legalább egy héttel közölni kell a vizsgálaton való részvételi kötelezettséget és biztosítania kell azon a részvétel lehetőségét.

8.         A munkavállalók kötelesek a munkakörükre előírt előzetes, időszakos, rendkívüli és záró munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni.

9.         Azt a munkavállalót, aki a számára előírt vizsgálaton saját hibájából nem vesz részt, a munkavégzéstől el kell tiltani. A kiesett munkaidőre bér nem fizethető.

10.     Azt a munkavállalót, aki a "munkakör betöltésére alkalmatlan" minősítést kapott, a tárgyi munkakörben tovább foglalkoztatni nem szabad.

11.     A munkavállaló jogosult orvosi vizsgálatának eredményét megismerni. Kérésére a foglalkozás-egészségügyi szolgálat köteles a kért információt megadni.

3.3         Munkavédelmi oktatások rendje

3.3.1        A munkavállalók előzetes munkavédelmi oktatása

a.             Minden munkavállaló köteles a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges követelményeket elsajátítani és az elsajátításról számot adni. A könyvtár köteles a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit a munkavállalókkal megismertetni és azok megfelelő elsajátításáról meggyőződni, továbbá arról gondoskodni, hogy a megfelelő ismeretekkel a munkavállalók a foglalkoztatás teljes tartama alatt rendelkezzenek. A munkavédelmi oktatást a munkavédelmi képviselő tartja.

b.            Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

–        az újonnan belépő munkavállalókat,

–        azokat a munkavállalókat, akik munkahelyükről 6 hónapot meghaladóan távol voltak (betegség, katonaság, GYES, külszolgálat, stb. miatt),

c.             Az elméleti munkavédelmi oktatásnak tartalmaznia kell a Könyvtár Munkavédelmi Szabályzatának a munkavállalóra vonatkoztatható tudnivalóit, különös tekintettel a munkavédelemmel kapcsolatos kötelességekre és jogokra, továbbá a munkakörre, beosztásra vonatkozó technológiák és az ott használt gépek, eszközök, specifikus munkavédelmi, ill. biztonsági előírásait. Tartalmaznia kell továbbá a munkavállaló minden munkavégzésénél előforduló veszélyeket, ártalmakat és az ellenük való védekezés módozatait.

d.            A gyakorlati munkavédelmi oktatás során a munkavállalóval meg kell ismertetni:

–        a munkájával összefüggő gyakorlati munkavédelmi követelményeket és a végrehajtás módját,

–        a vészhelyzettel és mentéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket,

–        a kollektív és az egyéni védőeszközök használatának és karbantartásának szabályait.

e.             A munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi feladatok végrehajtását mindaddig gyakoroltatni kell, amíg azokat a munkavállaló megbízhatóan el nem sajátította.

f.              A munkavédelmi oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzítenie az oktatást végzőnek, továbbá gondoskodnia kell – legalább 5 évig – a dokumentum megőrzéséről.

g.             A munkavédelmi oktatás megtartásáig a munkavállaló munkakörében csak felügyelet mellett foglalkoztatható.

 

4.       A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZABÁLYOK

4.1        Általános szabályok

a.          A munkavállaló köteles a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így végezni munkáját. Ennek megfelelően alkohol, drog, kábító hatást okozó gyógyszerek hatásától mentes, kipihent állapotban kell lennie. Köteles a munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni, ha ettől eltérő az állapota, vagy ha rosszullét jelentkezik nála.

b.         A munkavállaló köteles a konkrét munkavégzésre vonatkozó jogszabályi és szabvány előírásoknak, valamint a belső utasításoknak megfelelően végezni tevékenységét.

c.          A munkavállaló köteles munkáját a munkahelyi fegyelem megtartása mellett olyan fegyelemmel és körültekintéssel végezni, amelyet az adott munkafolyamat veszélyessége, illetve a munkavégzés biztonsága megkövetel.

d.         A munkavállaló a munkahelyét csak engedéllyel hagyhatja el.

e.          Rendkívüli, illetve vészhelyzet (üzemzavar) észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni és a vészhelyzetet a munkahelyi vezetőnek haladéktalanul jelenteni kell. A munkavállaló köteles a veszélyhelyzet megszüntetésében, illetve a kialakult veszélyhelyzet következményeinek csökkentésében a tőle elvárható módon tevékenyen részt venni.

f.           A munkavállaló az általa elszenvedett vagy észlelt munkabalesetet haladéktalanul köteles jelenteni felettesének.

g.          A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott és általa használt gépek, berendezések és eszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni és azokat a rendeltetésüknek megfelelően a Könyvtár Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzatai szerint használni, köteles a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.

h.         A munkavállaló köteles a III. fejezetben előírt orvosi vizsgálatokon, munkavédelmi oktatáson részt venni, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét ellenőrző vezetővel és a külső hatósági szakemberekkel együttműködni.

i.           Minden olyan munkakörben, ahol gyűrű, nyaklánc, karóra, magas sarkú cipő, stb. viselése a munkavégzés közben balesetet okozhat, ezeket a munkavégzés megkezdése előtt, illetve a veszélyt okozó helyre történő belépés előtt le kell venni.

12.     Étkezni, dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad.

13.     Tűz- és robbanásveszélyes, továbbá maró és mérgező anyagot csak az előírt módon szabad tárolni, illetve használni.

14.     Átnedvesedett ruhában, lábbeliben munkát végezni nem szabad.

r.           A munkavállaló a munkahelyén csak olyan tevékenységet végezhet, amellyel őt megbízták.

s.           A meghibásodott, továbbá rendellenesen működő munkaeszközt használni, illetve tovább használni nem szabad.

t.           Minden munkavállaló a saját hatáskörében köteles a meghibásodást, illetve rendellenes működést megszüntetni. Amennyiben a szükséges intézkedés hatáskörét meghaladja, haladéktalanul köteles a felettesét értesíteni.

u.          A gép, berendezés, eszköz kezelője felelős azért, hogy az általa kezelt berendezés hatókörében az arra feljogosítottakon kívül más ne tartózkodjon.

v.          Ha a munkautasítás másként nem rendelkezik, a működésben lévő munkaeszközt felügyelet nélkül hagyni tilos!

w.        A védő- és jelzőberendezések kiiktatása, illetve hatásosságának korlátozása tilos!

  1. Szemetet és hulladékot csak az arra kijelölt helyen szabad tárolni.
  2. Veszélyes hulladékot csak a külön előírások szerint szabad gyűjteni és tárolni.
  3.          A munkavállaló a munkavégzést megtagadhatja, ha ezzel életét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a kapott utasítás végrehajtásával mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.

ii.                  Közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősül különösen a biztonsági és védőberendezések működésképtelensége, illetve hiánya.

 

4.2        A munkavállaló jogosult a következőket megkövetelni:

Ø      az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesítését,

Ø      a tevékenységéhez szükséges, a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását,

Ø      az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását és a betanuláshoz való lehetőség biztosítását,

Ø      a munka elvégzéséhez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

 

4.3        Munkavállalók ismétlődő oktatása

Annak érdekében, hogy a Könyvtárnál alkalmazott munkavállalók a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzenek az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzésükhöz szükséges munkavédelmi ismeretekkel, rendszeresen ismétlődő munkavédelmi oktatást kell számukra tartani.

Ø      Az ismétlődő oktatáson a munkavállalók kötelesek részt venni. Az oktatásról távol maradottak részére pótoktatást kell tartani, az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül.

Ø      Az oktatást munkaidőben kell megtartani. Az oktatás megszervezéséért és megtartásáért a munkavédelmi képviselő a felelős.

Ø      Az oktatásokat a beosztottak számára kétévenként egy alkalommal a szükséges időtartamban, az oktatás megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

4.4        A munkavállalók rendkívüli oktatása

Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani:

Ø      súlyos vagy szokatlan oksági összefüggéseket mutató balesetek, káresemények, kvázi-balesetek bekövetkezése után,

Ø      a munkavédelmi szabályozás lényeges megváltozása után,

Ø      újonnan jelentkező veszély megjelenése esetén,

Ø      akkor, ha a felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai indokolttá teszik,

Ø      ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó körülmények megváltoznak,

Ø      ha az alkalmazott munkaeszközt átalakítják,

Ø      ha új munkaeszközt vezetnek be,

Ø      ha új technológia bevezetésére kerül sor.

 

5.       AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÓSZEREK JUTTATÁSÁNAK RENDJE

Az intézmény dolgozói részére tisztálkodási eszközöket és szereket kell biztosítani, más védőfelszerelések használata nem indokolt.

 

6.       A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

6.1        Időszakos biztonsági felülvizsgálatok

a.        Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a veszélyes technológiát és munkaeszközt:

        amelynek használatba vételéhez hatósági engedély szükséges,

        amely munkavédelmi megfelelőség tanúsítására kötelezett (Mvt.18.§.(4) bek. 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 1.sz. melléklet),

        amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, üzemeltetési dokumentáció előírja,

        amelyen nagyjavítást, illetve teljes szétszereléssel járó rekonstrukciót végeztek,

b.        A vizsgálatok végrehajtásának feltételeiről a gazdasági vezetőnek kell gondoskodni.

c.        Ha a felülvizsgálat hiányosságot tár fel, közvetlen balesetveszély vagy egészségkárosítás esetén a munkaeszköz ill. technológia működtetését fel kell függeszteni a hiányosság kiküszöböléséig, kisebb jelentőségű hibák esetén határidőt kell szabni a kijavíttatásra. A határidő betartásáért az igazgató a felelős.

d.        Munkavédelmi okok miatt felfüggesztett munkaeszköz ill. technológia újbóli működtetése csak kedvező eredményű ismételt vizsgálat után lehetséges.

6.2        További vizsgálatok

1.1.1        Teherlift időszakos vizsgálatai

A teherlift időszakos vizsgálatainak végrehajtásáról az ezzel megbízott cég gondoskodik a vonatkozó jogszabályi és szabványi előírásoknak megfelelően.

1.1.2        Villamos berendezések időszakos vizsgálatai

a.             A villamos berendezések tűz- és érintésvédelmi, valamint a létesítmények és építmények villámvédelmi berendezései szabványossági felülvizsgálatainak megszervezése gazdasági vezető feladata.

b.            A vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszűntetésére intézkedni a gazdasági vezető feladata.

6.2.1        Gépjármű időszakos vizsgálata

A gépjármű időszakos vizsgálatának végrehajtásáról a gépjárművek üzemeltetéséért felelős vezető köteles gondoskodni.

6.3        Munkavédelmi ellenőrzések

a.             A munkavédelmi ellenőrzések célja, annak megállapítása, hogy a Könyvtár az egészséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzés személyi- tárgyi feltételei, a munkakörülmények megfelelnek-e a jogszabályokban, nemzeti szabványokban, továbbá a Könyvtár által kiadott munkautasításokban foglalt munkavédelmi követelményeknek.

b.            Az ellenőrzés formái a következők:

        Folyamatos vezetői ellenőrzés

        Munkavédelmi képviselő ellenőrzései

        Alkoholszondás ellenőrzések

6.5.1        Folyamatos vezetői ellenőrzés

a.        A Könyvtár igazgatója köteles folyamatosan meggyőződni arról, hogy a munka végzésének egészséget nem veszélyeztető és biztonsági feltételei biztosítottak-e és a munkavédelmi előírásokat az irányítása alatt dolgozók betartják-e.

b.        Hiányosság esetén saját hatáskörben meg kell tenni az intézkedést a veszély, illetve ártalom megszűntetése érdekében. Közvetlen veszély vagy életveszély esetén a munkát elkezdeni vagy folytatni tilos!

c.        Munkavédelmi szemlére évente egy alkalommal kerül sor. A szemle kiterjed:

        az előző szemlén feltárt hiányosságok megszűntetésének végrehajtására,

        az ellenőrzött részleg munkavédelmi feladatainak végrehajtására,

        a munkahelyek és az eszközök, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények vizsgálatára,

                a szükséges műszaki biztonsági vizsgálatok végrehajtására (időszakos vizsgálatok).

c.             A szemlékről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

        a szemle pontos helyét és időpontját,

        a szemlén résztvevők nevét, beosztását,

        a tapasztalt hiányosságokat a végrehajtási határidők és felelősök megjelölésével,

        az egyéb szükségesnek tartott megállapításokat,

        a szemlejegyzőkönyvet aláírók nevét és beosztását.

d.            A szemlén köteles részt venni:

        az igazgató,

       a munkavédelmi képviselő,

        gazdasági vezető,

        a munkavállalói képviselő.

7.       A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

7.1        A balesetek nyilvántartásba vétele.

Az intézményben Baleseti Naplót kell vezetni, amelyben az 1. sz. melléklet szerinti adatokat és információkat kell szerepeltetni. A Baleseti Naplóba a munkavédelmi képviselőnek minden tudomására jutott sérüléssel járó balesetet (könyvtárhasználókat is) be kell vezetnie, függetlenül a sérülés mértékétől és attól, hogy történt-e munkakiesés.

7.2        A balesetek bejelentése:

a.        Minden munkavállaló köteles azonnal az őt ért balesetet közvetlen munkavédelmi képviselőnek bejelenteni, aki a helyszín biztosítása mellett értesíti az intézmény igazgatóját, szükség esetén az orvosi ügyeletet, a mentőket.

b.        Ha a sérült akadályoztatva van balesete bejelentésében, akkor a bejelentési kötelezettség a tudomással bíró munkavállalót terheli.

c.        Az igazgató a tudomására jutott, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget, vagy halált okozó munkabalesetről a kivizsgálás alapján felvett munkabaleseti jegyzőkönyv (2. sz. melléklet) 1 példányát legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a baleset helyszíne szerint illetékes Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek.

d.        Ha súlyos, vagy halálos baleset, illetve kettőnél több személy sérülésével járó munkavállalói vagy könyvtárhasználói baleset történt, a c) pontban megnevezett felügyelőséget és a fenntartót a kivizsgálást ill. jegyzőkönyvezést megelőzően telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal értesíteni kell a rendelkezésre álló adatok közlésével.

7.3        A balesetek kivizsgálása

a.        A halált vagy munkaképtelenséget okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni.

b.        A balesetek kivizsgálását a munkavédelmi képviselő végzi, akinek munkáját a vizsgálatba bevont személyek segíteni kötelesek.

c.        Amennyiben a baleset kivizsgálásában a munkavédelmi képviselő akadályoztatva van, akkor:

a.       a súlyosnak minősülő balesetek kivizsgálására munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt kell megbízni,

b.      a súlyosnak nem minősülő esetekben a baleset kivizsgálását az intézmény vezetője köteles vezetni.

d.        Valamennyi baleset kivizsgálásában részt vehet a munkavédelmi érdekképviselet, akinek észrevételeire lehetőség szerint figyelemmel kell lenni.

e.        A kivizsgálás eredményeképpen a kivizsgálást végző megállapítja, hogy a baleset munkabalesetnek tekinthető-e. Ha igen, akkor az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti „Munkabaleseti Jegyzőkönyv”-et állítja ki. Ha nem, akkor erről, és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíti.

f.         A Munkabaleseti Jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni:

Ø      a sérültnek (halála esetén a közvetlen hozzátartozónak),

Ø      a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek,

Ø      a társadalombiztosítási kifizetőhelynek.

g.        A munkavédelmi képviselő köteles minden munkabalesetet szenvedett munkavállalót (halál esetén a közvetlen hozzátartozót) kárigénye bejelentésére írásban felszólítani, mellékelve a 3. sz. mellékletnek megfelelő "Felhívás munkabalesettel összefüggő kárigény bejelentésére" nyomtatványt.

h.        A beérkezett kárigény (4. sz. melléklet) kielégítéséről a munkavédelmi képviselő javaslata alapján az igazgató dönt.

8.       ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

a.        Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy a testi épséget veszélyeztető állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul - addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható - az egészségi állapotának helyreállítására, illetve a rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön.

b.        Az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat jelenleg a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet szabályozza.

c.        A szükséges eszközök meghatározásához a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát is be kell vonni. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket és szereket úgy kell elhelyezni, hogy szükség esetén könnyen elérhetőek és használhatóak legyenek. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelések (hordágy, mentődoboz stb.) beszerzéséről, a sebkötöző csomagok ill. mentődobozok tartalmának pótlásáról a gazdasági vezetőnek kell gondoskodnia. Az elsősegélynyújtáshoz történő felhasználást minden esetben regisztrálni kell.

 

9.       MELLÉKLETEK

 

A Városi Könyvtár Munkavédelmi Szabályzata az alábbi mellékleteket tartalmazza:

Ø      1 sz. melléklet         Baleseti naplóban rögzítendő adatok és információk

Ø      2. sz. melléklet         Munkabaleseti jegyzőkönyv

Ø      3. sz. melléklet         Felhívás munkabalesettel összefüggő kárigény bejelentésére

Ø      4. sz. melléklet         Kárigény bejelentése.

 

 

10.   VEGYES RENDELKEZÉSEK

A Városi Könyvtár Munkavédelmi Szabályzata 2006. november 16-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1992 június 15-én elfogadott Munkavédelmi Szabályzat hatályát veszti.

Kisvárda, 2006. november 14.

                                                                                                           

                                                                                                 Szivák Gábor

                                                                                                      igazgató